Mit jelent a Rend-Szer-Tér-Kép mozaikszó?

A módszer neve nem véletlen választás, minden szónak különleges jelentősége van:

• Rend: Bert Hellinger szerint nemcsak szeretetre van szükség a sikerhez, hanem egy rejtett rendre is. Ennek megértése kulcsfontosságú a harmónia megteremtéséhez.

„A Szeretet Rendje

A Szeretet kitölti a Rendet.
A Szeretet a víz, a Rend a kancsó.
A Rend a meder,
Mely engedi a Szeretetet áramolni.
A Rend és a Szeretet együttműködik:
Mint a melódia a harmóniához,
A Szeretet úgy kapcsolódik a Rendhez.
Ahogy a fülünket bántja a diszharmónia akkor is,
Ha tudjuk miért keletkezett,
Ugyanígy a lelkünk is nehezen igazodik
A Rend nélküli Szeretethez.
Néhányan azt hiszik, hogy a Rend
Vélemény, melyet
Szándékunk szerint változtathatunk.
De a Rend az, ami.
Akkor is működik, ha nem értjük.
Nem alkotjuk, csak felfedezzük.
Úgy értjük meg, mint a Jelentést és a Lelket:
a hatása által.”

A „szer” ősgyök és jelentése

A magyar nyelv egyik mélyen gyökerező kifejezése

Bevezetés

A „szer” szó ősgyök mivolta különleges helyet foglal el a magyar nyelvben, gazdag jelentésrétegekkel és kulturális jelentőséggel bír. Nem pusztán egy szó, hanem egy ősi fogalom, amely az egységességet, közösséget, és összekapcsolódást testesíti meg.

Etimológia

A „szer” eredeti jelentését a dravida nyelvben található „cēr” szó teszi érthetővé, amely az egyesülésre, összekapcsolódásra utal. Ez a kapcsolat világít rá a „szeri gyűlés” valódi értelmére, ahol a törzsi vezetők összegyűltek, egyesítették erejüket és közösséget alkottak.

A „szer” eredeti jelentése

A „szer” jelentése magában foglalja az egyesülést, összekeveredést, szoros barátságot és közösséget. Ez az ősgyök megjelenik számos magyar szóban, például a szeretet, szerelem, szerszám, szerkezet, szervezet, szerte, és szertelen kifejezésekben, valamint összetett szavakban, mint a gyógyszer, tápszer vagy tornaszer.

A „szer” és a származékszavak

Szeri gyűlés

A „szeri gyűlés” törzsi eseményként olyan alkalmat jelentett, amikor a vezetők összegyűltek, hogy egyesítsék erőiket. Az ünnepi eseményhez kapcsolható a „szertartás” szó, amely szintén a közösség, összekapcsolódás és egységesség fogalmát hordozza magában.

Szerelem

A „szerelem” szó etimológiája a „szer” gyökből és az „-elem” névszóképzőből áll. A szerelemben két ember egyesül, szorosan kötődik egymáshoz, ahogyan azt a „szeri gyűlés” kontextusában is láthattuk. Ez az érzelmi kötelék az egységesség és az összetartozás egyik legmélyebb megnyilvánulása.

Szeretet

A „szeretet” szintén az egyesülés és kötődés fogalmát fejezi ki. A szeretet az, ami összefűz, összekapcsol, és szoros köteléket alkot két ember között. Ez nemcsak érzelmi, hanem spirituális dimenzióval is bír, megteremtve a harmónia alapját.

A „SZER” ősi gyöke számos jelentéssel bír, amelyek mélyen beágyazódtak a magyar nyelv szerkezetébe és szókincsébe, tükrözve az ősi közösségek világképét és gondolkodását.

Szerkezet és szerszám

A „szerkezet” szó alapja az „eggyé válás”, „összekapcsolódás” jelentése, hiszen egy szerkezet akkor válik működőképessé, amikor sok különálló részegység egységes egésszé áll össze. Ez a fogalom az ősi „szer” gyök jelentésén alapul, amely az összetartozást és egységességet fejezi ki. Hasonlóan a „szerszám” szóhoz, amely az emberi kreativitás és szükségletek kielégítésére szolgáló eszközöket jelöli. A szerszámok is különálló elemekből állnak, de céljuk az, hogy funkcionális egységet alkossanak, amely segíti az ember kezét.

Szertelen

A „szertelen” fosztóképzős szó, amely a „szer” hiányára utal. A szertelen ember nem rendelkezik azokkal a tulajdonságokkal, amelyek a rendet, az összetartozást vagy az egységet megtestesítik. Szétszórt, rendezetlen, és gyakran hiányzik belőle az együttműködés képessége. Ezzel szemben a „szer” magában hordozza a harmónia és a rend eszméjét, amelyet a szertelen viselkedés tagad.

Egyszerű

Az „egyszerű” szó jelentése szintén az „egy” fogalmához kapcsolódik, amely a szer gyökből ered. Az egyszerűség az, amikor valami mentes a feleslegtől, és csupán a lényeges elemeket tartalmazza. Ez a fajta letisztultság és funkcionalitás az egységesség eszméjét tükrözi, ahol minden elem a cél érdekében harmonikusan működik együtt.

Szerény

A „szerény” a visszafogottságot, ugyanakkor a belső értékek gazdagságát tükrözi. A szerény ember nem hivalkodik, hanem belső harmóniáját és önazonosságát őrzi meg. A „szer” itt is az egységességet, összetartozást fejezi ki, amely az emberek közötti kapcsolatokban és az önérvényesítésben is megnyilvánulhat.

Szerét ejti

A „szerét ejti” kifejezés a megszerzés, hozzájutás aktusát jelöli, amely szintén az „összekapcsolódás”, „együttműködés” ősi gyökére vezethető vissza. Az ősi időkben az emberek az erőforrások és javak közösségi megosztására törekedtek, amely megteremtette az egyensúlyt és a túlélést.

Szorzás és a SZ-R mássalhangzós gyök

A „-szor/-szer/-ször” képző a „szer” gyökből származik, és az ismétlés, sokszorozás fogalmát fejezi ki. Matematikai értelemben a szorzás két szám „egyesítését” jelenti, amely a szer gyök alapvető jelentésével áll összhangban: az összekeveredés, keveredés és egységgé válás folyamatával.

Szerencse

Végezetül a „szerencse” az élet kiszámíthatatlan, véletlenszerű eseményeire utal, amelyek kedvező vagy kedvezőtlen módon befolyásolják az ember sorsát. A szerencse kifejezésben a „szer” gyök az összefüggések, kapcsolódások hálózatát tükrözi, amelyben az események alakulnak. A jó szerencse olyan eseménysor, amely harmóniát és előnyt hoz létre, míg a balszerencse ennek ellenkezője.

A „szer” gyök mély jelentéstartalma ma is áthatja a magyar nyelvet, összekapcsolva a múlt történeteit a jelen fogalmaival, és tükrözve az emberi kapcsolatok és összetartozás időtlen értékeit.

RENDSZER

Egy célt megvalósító rendezett egység, amely egymással ésszerűen együttműködő részekből áll. Szabályokhoz igazodó megegyezések, a tevékenységnek, munkamenetnek ad megszokott sorrendet vagy formát.

Minket a döntéseink előkészítésénél, a kérdéseinkre várt válaszok kapcsán a felsorolásban utolsónak leírt „RENDSZER” szó érdekel.

 A „TÉR” és a „KÉP” fogalma

„TÉR”

A „TÉR” fogalmát számos tudományág és filozófiai irányzat különbözőképpen értelmezi, de közös pontként tekinthetünk rá, mint egy mindent átfogó energiamezőre, amely információkat, gondolatokat és érzelmeket tartalmaz. Ez az energiamező, amelyet Rupert Sheldrake morfogenetikus mezőként írt le, magába foglalja minden valaha élt személy gondolatait, hiedelmeit és érzelmeit, legyenek azok pozitívak vagy negatívak. Bert Hellinger, a családállítás módszerének megalkotója, ugyanezt a fogalmat szellemi mezőként használja a családállítás működésének magyarázatára.

Morfogenetikus mező

A „morfe” és a „genesis” szavakból eredő kifejezés jelentése a „struktúra keletkezése”. Sheldrake elmélete szerint a természet törvényei az ismétlődésekből állnak, és a mező „emlékezete” folyamatosan hordozza az ezeket alakító erőket. Amikor a mezőben új helyzetek keletkeznek, az ismétlések alapján működik, de a hibák kijavításához külső impulzusra van szükség. Ez az impulzus lehet egy szellemi erő vagy egy rendszerállítás során nyújtott tudati támogatás.

A rendszerállítás szerepe

A rendszerállítás során a cél az, hogy a „TÉR”-ben megjelenő rendezetlenséget korrigáljuk, és helyreállítsuk a rendet. Az állítás közben adott impulzusok segítenek a mezőnek abban, hogy az eddigi blokkok és zavarok feloldásával új harmóniát teremtsen. Ezáltal a mező képes emlékezete alapján egy új, rendezett állapotot létrehozni.

„KÉP”

A rendszerállítás folyamatában a „KÉP” fogalma a kiinduló és a célzott állapotot ábrázolja. A kezdő kép a rendezetlen állapotot tükrözi, amely egy adott probléma vagy kérdés mögött meghúzódó mélyebb blokkokat mutatja meg. A rendszerállítás célja, hogy a folyamat végén egy új, rendezett képet kapjunk, amely egyben megoldást kínál az eddig megválaszolatlan kérdéseinkre.

A rendezetlen állapot

A kezdeti kép a rendszerben jelen lévő diszharmóniát, elakadást vagy blokkokat jeleníti meg. Ez lehet személyes, családi vagy vállalkozási probléma, amelynek gyökerei a múltban keresendők, és amelyek kihatással vannak a jelenlegi helyzetre.

A rendezett kép és a válaszok

Az állítás folyamata során a cél a rendezetlen képből való átmenet egy rendezett, harmonikus állapotba. Ez a rendezett kép segít feltárni azokat az okokat, amelyek a problémát okozták, és megmutatja a megoldás felé vezető utat. Ezáltal a rendezettség érzése nemcsak válaszokat nyújt a kérdéseinkre, hanem egy új irányt is kijelöl a továbblépéshez.